Oldalak

2013. június 30., vasárnap

◘5. rész◘

Hátt a előző rész... fura volt... mérlegeljük mi is történt: Yay meghalt, Louis talán örökre megutálta Ellát... Hát ez van... Az elején nagggggyon nem így terveztem... Az olyan sablonosabbnak készült... Ez viszont.. Fhúúú... milyen is ez? Valamilyen biztossan... Elterveztem, mikor viszont elkeztem írni... Minden más lett... A szavak úgy ömlöttek belőlem, mintha magamról írnák, teljessen beleéltem magam... Node itt a rész és a zene
Jó olvasást!

 
♦1 hónappal később:
Ma éjjel visszatértem összepakolni a Tomlinson házba. Jessékkel mindent leeggyeztem. Londonban talizunk a Temzénél. Már mindenem a táskámba volt amikor...
-Mit csinálsz itt?- hallottam egy hangot mögülem.
-Harry!- odaszaladtam hozzá és megöleltem.
-Mi ütött beléd?
-Hiányoztál...-suttogtam a nyakába- Amúgy mit keresel a szobámba?
-Louis-t- látva értetlenkedő tekintetem hozzátette-Eltűnt...
-Gondoltam...- fogattam meg a szemem- És a többiek?
-Alszanak.
-Akkor...
-Lou mellettem aludt. Csak én tudom, hogy elment. Nem akartam felverni a házat...
-És mit keresett nálad?
-Hiányoztál neki... Megnyugtattam és ottmaradt...
Ekkor bevillant valami.
-Tudom hol lehet! Van egy sikátor 4 utcával arrébb. Van ott egy fából készült láda tele pokrócokkal. A láda egy szemetes mellett van. Aki nem tudja , hogy ott van észre sem veszi. Louis biztossan ott van!
-Miért vagy benne ennyire biztos?
-Azt mondtad, hogy kiányzom neki. Ott talált meg. Régen ott "laktam".
-Figyelj... Nem az volt, hogy Londonban fogsz tanulni holnaptól?
-De... Miért?
-Mi holnap megyünk haza... lakhatnál nálunk... Lou örülne...
- De tudnák saját lakást is venni...
-Naaaa!
-Jólvan!
Zayn morgása hallatszott a szomszéd szobából, ezért gyors elbúcsúztam Harrytől és kiugrottam az ablakon. Ebből a házból mindig az ablakon keresztül fogok távozni?
♦1 héttel később:
Már egy jó ideje Harry-vel és Louissal lakok és jelentem az összes agysejtem meghalt. Elég jól elvagyunk és a suli is sokkal jobb mint Doncasterben.
Ez a reggel is Haz faggatózásával kezdődött.
-Naaaa! Xen mond el a neved!
-Ella?- próbáltam kitérni a válasz elől.
Szerencsémre Jess se szó se beszéd bejött az ajtón és kikapta Lou kezéből a chipszét, majd levágódott a kanapéra.
-Cső Csillag!- köszönt nekem.
-Szeva Farkas!- vágodtam le a "hajimádó " mellé.
-'Vas happenin'?!- robogott be Zayn- Szia Csillag! Farkas!- biccentett Jessica felé, aki egy "Angyal" bólintással le is tudta az ügyet- Nézzétek kiket hoztam!
Az ajtón belépett 9 ember Zayn után és szinte halál egyszerre mondták:
-Szia Csillag! Heló Farkas! Hol van Bátyó?
-Ezt begyakoroltátok?- mondtuk egyszerre Jessel.
-Igen. Ti?
-Nem- ráztuk meg a fejünket. Ezt az egészet Harry is nézte.
-Okké... Ez ilyesztő volt...
-Te ki vagy?- lépett Hazzhoz Mike.
-Harry Styles- nyújtotta Bongyorka a kezét a Calib fiúnak mosolyogva. Amint viszont meglátta Mikie arcát a vigyor lefagyott az arcáról. Pacsirta előhúzott egy kést az övéből, aminek láttára Stylest látszólag enyhe pánik fogta el.
-Ha csak egy ujjal is hozzányúlsz Xeniahoz kinyírlak!
-Mike! Elég!- Fordultam felé a knapén- Nem kell átvenned Tom szerepét csak mert úgy nézel ki!- fájt kimondani még a nevét is, de a következmények mégjobban fájtak. Felrémlett előttem a Tommal töltött pillanataim képe. A szememet könnyfátyol kezdte ellepni (milyen költőien kezdtem el fogalmazni XD -szerk).
-Tényleg hol van Tom?- kérdezte Lou. Eddig bírtam... Alkarommal a szememet eltakarva rohantam ki a hirtelen elcsendesedett szobából. A könnyeim megállíthatatlanul folytak és a kín egyre elviselhetetlenebb lett.
○Mike Calib○
Amint Lex kirohant a szobából én utánnaeredtem. Louis értetlenkedő tekintettel nézett körbe a szobába, de nem foglalkoztam vele. Harry- vel a nyomomban rontottam be Xenia szobájába, ahol már csak egy nyitott ablak és egy cipőnyom az asztalon emlékeztetett arra, hogy a háló tulajdonosa enyhén koszos cipőjével nemrég itt járt és kiugrott az ablakon. Jaj ne! Megint bajba fog kerülni!

Kedves olvasóim, ilyen későn, de hozom a részt. Az agyam már gépiessen íratja a szavakat és... Basszus miért írok így?! Hagyjuk! Kurva net! Ez a szar leállt és csak most este tom felrakni. Am már hajnalban is kész volt... Pusszancs Orsi!
U.i. I ♥ Nightcore!

2013. június 29., szombat

A csapat

A banda

Mary Hale- Tűz-Árny (Tüzes/ Árny)
Kate Lovely- Bloom-Girl (Virág/ Bloom)
Lily Rocks-Kavics/ Beat Chick
Jessica Wolf- Farkas
Ariana Sealer- Aurelia/ Aur
Mike Calib- Izompacsirta

Zayn Malik- Sötét angyal/ Ördög
Brian Spider- Pókica
Stella Deran- Shadow/ Follower
Louis Tomlinson- Bátyus/ Fast Black Silent/ FBS Boy
Tom Calib- Szellemharcos/ Harcos
Én- Princess/ Sötét Csillag/ Black Star
Chiara Bolton- ninja/ őrültke
Ed Sheeran/ Legoman
Rupert Grint- Répásgyerek

jó lehet!

http://youtu.be/4DZjNAxB18s naon jó film lesz! az tuti!

◘4. rész◘

 Bocsi, hogy ilyen ritkán hozok részt és, hogy olyan rövidek! Naggggggyon sorry! még ma elkezdem írni a kövit de hogy mikor tudom fölrakni az bizonytalan ugyanis meghatározatlan ideig nem lesz net. Sorry sorry sorry! zene
 Totális kiesés. Egy ágyban ébredtem. Fogalmam sincs hogyan kerültem oda. Lassan visszatértek az emlékeim. Nem voltam egyedül. Gondoltam valami hulla fekszik mellettem vagy csak egy ismeretlen hapsika. Amikor viszont odanéztem:
 
Leestem az ágyról ijedtemben. Erre Harry is felkelt és rámnézett.
-Mit csinálsz ott lent?
-Megijedtem bazdmeg!!! Azt hittem megöltelek!!!
-Mivan?
-Semmi!
-Te is bérgyilkos vagy mint Louis volt?
-MIVAN?! ELMONDTA?!
-Persze- válaszolt halál nyugodtan Hazza- Mindent elmond nekem... ÓÓÓ basszus! Neked barátod van nem?
-Mivan?
-Lou azt mondta, hogy ne másszak rád mert kurvásul szeretsz egy Tom nevű gyereket... Vagy nem igaz?
-Hát félig meddig...
-Xen nagyon sajnálom!
-Semmi baj! Amúgy nekem nem jelentett semmit sem. Neked is, ugye?
-Persze, persze!- bólodatott szaporán.
-Ne rázd már a fejed mint a műszerfalon lévő kutyák!
-Mi?
-Tudod, azok a kis cuki kutyák amiket ráraknak a kocsikban a műszerfalra és...
-Tudom csak most jutott el, hogy mit mondtál...
-Mit?
-Azt, hogy azt hitted, hogy megöltél!
-Basszus...
-Miért öltél volna meg?- ekkor mintha egy lámpa kattant volna a fejem felett eszembe jutott valami: Hol az a kibaszott fegyverem?! Elkezdtem dobálni a párnákat és a lepedőket szanaszéjjel a hotelszobában.
-Mit keresel?
-A pisztolyt! Eltűnt!
-MIVAN?! Te mindenhova fegyvert hordasz magaddal?!
-Miért?- fordultam felé.
-MERT KI AZ AKI MÉG BASZÁS KÖZBEN IS ARRA KONDOL, HOGY KIT NYÍRJON KI?!
-Én?...
-MIVAN?
-El kell mondanom valamit...
-És mi az?- kérdezte törelmetlenül.
-Minden srác akivel eddig, ismétlem EDDIG lefeküdtem meghalt...
-MÍÍÍ? Szóval én is halálraítélt voltam?!
-Nem kell úgy pattogni!
-Érdekes este nem ezt mondtad!- ekkor megtaláltam a pisztolyt- Oppá...- Harry észrevette, hogy kezemben a pisztollyal és elég erős idegességemmel nem veheti fel a harcot ezért elkezdett futni előlem.
-Jaj istenem!- sóhajtottam fel- Harry!!! Azonnal állj le és kezd el készüni, hogy indulhassunk, vagy esküsöm beléderesztek egy golyót és hótziher, hogy nem éled túl!!!
-Lenyugodtam!
Kábé 20 perc múlva indulásra készen álltam az ajtó előtt és vártam Hazz-t aki a mobiljait kereste. Nekem is van 13, de sohasem hordok magamnál 3-nál többet! Ő pedig,... mind az 5-t elhozza... Igen ez Harold...
-Mehetünk?- kérdezte.
-Szerinted? Már vagy 3 órája itt várok rád!
Amikor haza értünk Yay mérges tekintettel találtam szembe magam.
-Hol a francba voltál?!- én csak rágóztam tovább enyhén csámcsogva és a deszkámat fogva a fél kezemben -Abbahagynád végre?! Csak mert a te pénzedet nyúlom le a fizetésre azért még ne hidd, hogy te vagy a főnök!- a számat eltátottam és meglepettem néztem Yay-re, aki a szája elé rakta a kezét mintha olyat mondott volna amit nem lehetett volna. Olyat is mondott.
-Te  voltál?
-Mégis szerinted ki?
-Te loptad el a kártyáim?! Tudod min mentem keresztül?! A te nevedben remélem, hogy nem költötted el a szüleimtűl örökölt pénzt! Az az egyetlen dolog ami megmaradt tőlük! Megöllek!...- az utolsó mondatot szinte sziszegve mondtam. Elindultam Johannah felé, közben elkezdtem elűhúzni egy kést az övemből.
-Ennél még kés is van?!- hallottam Harry enyhén "pánikos" hangját, amint Louisnak suttog.
-Megtudtad ki Ő?!- erre most nem figyeltem csak lassan továbbhaladtam. Yay háta a falnak nyomódott. Nem tudott tovább menekülni.
-Xenia ne!
-Miért Louis?! Már rég meg kellett volna tennem! Rég tudom ki ő! Rég tisztában vagyok a tetteivel!
-Mivan?
-Ő ÖLTE MEG A SZÜLEIMET!!!- Lou álla leesett. Harry megfagyva állt az ajtóban. Ekkor nevetést hallottunk és Zaynék beléptek a házba.
-Mi folyik itt?
-Javadd add ide a Fire Rose-t!
-Megtaláltad?!- képedt el és kezte el keresni Rosiet.
-Yay az.
-Mi?!- kérdezte, de azért nekem adta a fegyvert. Az ezüzt pisztolyon sötét szürkével ott állt:
A családban van egy hagyomány... Ezt minden Wier tudja... Igen mi vagyunk a Wierek... A legnagyobb gyilkos család... Bocs, hogy eddig nem mondtam el a neveim. Hogy tisztázzuk, mostani: Xenia Alexa Grimauld, régi (eredeti): Ella Mia Wier. Gyilkosok vagyunk... És minden Gyilkos-családnak van egy ellensége a mienk a Lewis. egyetlen élő tagja az ellenségem: Johannah. A fegyver még a dédmamámé volt. A saját fegyverem. Nem valami internetről rendelt szar! Rosalie Wier semmit sem hagyott a véletlenre... Mindenkivel íratott egy naplót... Velem, Stephan-nal (ikertesóm), Juliee-vel (anyukám), Stefan-nal (apukám)... Azona végzetes napon amikor kitört a tűz az egyész család meg lett lőve... Luzza (egyik legjobb barátnőm- kómában van) akár az életét feláldozva belehelyezte őket a kapszulákba (a család minden tagjának van egy önmegfagyasztó kapszulája, ami erőssen gyógyítja a sérülést) a ház pincéjébe... Engem viszont nem talált... mikor olvasom a naplókat úgy érzem mintha az emlékeim lassan visszatérnének... Még nem teljessen de már tudom, ki vagyok.
A fegyvert lassan Yay fejéhez érintettem...
-Ne...-Louis
A hangja erőtlenül hangzott a nagy csöndben. Meg kell tennem! Majd max menekülök- gondoltam. Meghúztam a ravaszt.A házat áttjárta a lövés hangja. Én az abalkot kitörve futottam el...

2013. június 17., hétfő

Aloha!

Most nem egy résszel jöttem hanem egy videóval... Az az egyettlen baj (nekem nem nagyon), hogy szlovákul van... De aki nagggggggggyon akar röhögni nézze meg a megosztó összen vlogját. Nagyon röhej!
ja igen, a rész holnap vagy holnapután lesz. Minden esetre tervben van! Legyen jó napotok!
Ja és még valami! Csinálnák egy one shotot ami a kommentek alapján lenne megírva. De csak a legőrültebb vagy a legnemnormálissabb ötletek kerülnének bele! Szóval komment és stb. Am jó ötlet? Kérlek valami minimális véleményt adjatok! Tudom, hogy k*rva rövid az összes rész és eléggé bandzsa a történet, de egy mini komi nekem is jól esne...
További szép napot! SZERETEM A NUTELLÁT! XD *_* ♥

2013. június 14., péntek

Tomi

ez nem tom honnan, de jött...

◘3. rész◘


zene Tom és én
Száguldottam az utcákon mint valami hülye. Pár embert majdnem fel is löktem.
Amikor odaértem a parkba a haverjaimat seholse láttam. Pedig ott voltak, ez a megérzésem sohasem csalt. Én pontossan tudtam hol lehet ebben a parkban elbújni. Ott van például Donk üzlete. Az a pasi nagyon jó barátunk azokat az idiótákat biztossan beengedné.
De nem ott voltak, hanem  azon a tölgyfán ahol az első igazi csókomat kaptam... A MI fánkon... Régen volt egy barátom... Tomnak hívták...Tom Calib, vagy csak Harcos... Sehogy sem lehetett volna elszakítani tőle... Ő volt az egyetlen srác vagy ember akit nem cikiztem a magassága miatt... Aztán egy végzetes éjszakán... 
    -Nincs hova menekülmötök!- kiáltotta felénk az akkori ”ügyfelünk”. 
-Azt majd meglátjuk!-szerelmem előreszökkent mint valami ragadogó. Elég volt ránénem és már beizgultam. Az alsó ajkamba haraptam majd előhúztam a fegyverem.
-Tom menj odébb!-ő készségessen odébbált én pedig már lőttem is. A hapsinak levegőt venni sem volt ideje. Ekkor tapsolást hallottunk.
-Már kezdtünk félni, hogy elbuktok...
-Tristan...- Harcos melémállt és a kézfejével megsimította a kezem.
-Nocsak, nocsak a szerelem még mindig tombol...
-Ezt úgy mondod mintha eddig nem tudtad volna!- Tom lassan begurult, solhasem szerette Mr. Smith-et. Mi tagadás én se.
-Mit akarsz?
-A kislány rögtön a tárgyra tér. Amúgy miből gondolod, hogy akarok valamit? Csak beszélni szeretnék.
-Ja én meg hulatáncos vagyok...-suttogta a fülembe Calib. Akaratlanul is elképzeltem Harcost fűszoknyába és kókuszdiómelltartóba virágfüzérrel. Felnevettem ezzel magamraharagítva az ellenségünk egyik testőrét.
-Nyugalom... nyugalom... Nem akarunk öldökölni...-a bejegyzésből mintha még hiányzott volna a még szó.
-Ti nem de mi igen!
-Nagy kár...-vontatottan és lassan beszélt (mint Aro az Alkonyatból- szerk.),ezzel is idegesítve minket.-Mindazonáltal van egy ajánlatom nektek. Túlélheti az egyikőtök, ha a másikótok meghal.
Rögtön tudtam mire gondol. A páros lövésre. Ezért örült annyira a szerelmünknek. Mindketten meghalunk. Nem magam miatt aggódtam, hanem Tom miatt. Én nem féltem a haláltól, csak féltettem. De csak Őt.
-Ölj meg...-suttogta a szerelmem, majd odaadta a fegyverét (rossz aki rosszra gondol) és odébbált, lehajtotta a fejét.
-Soha...
-Ugyan már!-odajött és kikapta a kezemből a pisztolyt.
-Együtt?
-Úgy sem...
-Vagy mi, vagy csak én!-jelentetem ki. Hogy miért is nem győztük le őket? A valasz egyszerű: Ha lelőjjük egyiküket vagy csak hozzájukérünk, robban Tokijó. Azzal pedig az ügynökök legnagyobb főhadiszállása is. A rendszer automatikus. Nem kell megkérdezni honnan tudtuk, maradjunk annyiban hogy csak tudtuk.
-Egyedül nem bírnám ki...
-Azt hiszed, hogy én igen!?
-Párossan...-mintha csak piálni akarnánk egymásbakaroltunk (mint Fred és George Weasley amikor lehajtották azt a bájitalt ami megöregítette őket a Harry Potter és a Tűz serlegében. Csak így tudtam leírni, bocsi-szerk.).
-1...-kezdtem visszaszámolni.
-2...-folytatta.
-3!-ordítottuk el magunkat. Tom éppenhogy kimondtuk meghózta a ravaszt és ellökte a kezem, ezzel megmentve engem. Ő viszont meghalt... A többiek nevettek és visszahúzódtak az árnyékba.
Odafutottam és letérdeltem mellé,
-Szeretlek...-a hangja egyre jobban elhalkult, sebéből erősebben kezdett folyni a vér.
-Én is téged...-ajkunk lassan összeért, egyszer csak nem csókolt már vissza. Meghalt. A mellkasára borultam és sírni kezdtem. Olyan 5 percnyi zokogás után felegyenesedtem és hagytam, hogy a harag áttjárja a testemet. Felnéztem és rögtön megpillantottam a bombák vezérlőjét. Odamentem és felemeltem. Minden szépen rá volt írva: ki- bekapcs, erősítés stb. Megnyomtam a bekapcs gombot majd elvigyorodtam. Smith emberei pontosak és kegyetlenek, kizárt, hogy véletlenül itthagyjanak ilyen fontos cuccot. Hiszen ismernek! Igaz, nem nagyon jól, de ismerik a cégem és az már félsiker. A cégből minden második ember a kikapcsot választaná, ezért kicserélték az írást. Egyszerű és... nem, nem nagyszerű.A hátam mögé dobtam a kapcsolót, ami azonnal szétt is tört. Futásnak eredtem. A méreg miatt gyorsabb voltam, mint egy átlagos ember. Gyorsabban beértem őket mint egy átlagos ember. Fölmásztam egy csatormán és a Smith körül lévő embereket lelőttem, majd amikor már mindenki meghalt leugrottam a megrémült Tristan elé.
-Utolsó kívánság?-szegeztem a fejére féloldalas mosollyal a fegyverem. A mosolyomtól, ha lehet, mégjobban beszart.Tudta, hogy mindig biztos vagyok abban amit csinálok. Sohasem hagytam abba egy munkát se. Ezért vagyok kitüntetett. De ez most más téma...
-Van!...
-Már késő!-meghúztam a ravaszt és Mr Smith kidőlt. A golyó áttment a fején.
    Felrémlett előttem a halott Harcos képe, és a könnyeim folyni kezdtek...
-Jaj skacok! Mondtam, hogy ne másszatok fel arra a fára!-hallottam Mike hangját és egy kéz nehezedett a vállamra. Megfordultam és elkezdtem eláztatni Tom ikertestvérének a polcsiját. Jessica mindkettőnket áttölelt.
-Nyugalom! Helyessen döntöttél...- kezdte el simogatni a hátamat.
-Jaj, gyere ide!- kezdett el közeledni felén Chiara.
-Ha meg mersz ölelni, kiheréllek! Felejtsük el! Menjünk bulizni!
Pár feles után elindultunk egy közeli klubba és eléggé berúgtonk. Piába a szomorúság... Hát igen ez vagyok én...

2013. június 12., szerda

Figyelem!

Sziasztok! (ha vagytok) Szeretnelek titeket megkerni valamire: ha beleolvastatok a blogba hagyjatok jelet. Nem birok rajonni, hogy ki opvassa el es ki nem legalabb egy komi vagy valami... amibol tudni fogom, hogy erdemes-e tovabbirni a blogot. (bocs a hibakert mobilon irom, es nem tud ekezeteket meg egyebeket irni) Szoval ez voltam en... Szep napot!

2013. június 5., szerda

◘2. rész◘

 


zene
Ekkor valami hátulról nekemjött. Elestem. Odanéztem és... A zöld szeme magával ragadott... A göndör barna hajába bármelyik lány beletúrt volna, ez alól és sem voltam kivétel... Egyszer csak beugrott a neve... Harry...
 -Bocsi, nem figyeltem!-nyújtotta felém a kezét. Én megráztam a fejem, hogy egy kicsit észheztérjek, majd elfogadtam a felém nyújtott kezet.
-Semmi baj...
-Lexi?!
-Javadd?!-futottam Zayn felé-Te hogy kerülsz ide?!
-Ezt én is kérdezhetném tőled- Malik felemelt és megpörgetet.
-Lou nem mondta? Én vagyok a húga!
-Mondta, hogy a neve Xenia, de egy szóval sem mondta, hogy te vagy az...
"Coming out your mouth with your Blah blah blah, just zip your lips like a padlock..."-hangzott fel Kesha Blah Blah Blah száma a táskámból.
-Szia Brian! Miért hívsz?
-Kettőt találhatsz! Már fél 3 van! Húzd ide a segged! Nem fogunk rád örökké várni!
-Jó, jó! Megyek csak ne harapd le a fejem!-letettem a mobilt majd felfutottam a szobámba. Gyors áttöltöztem, és bedobáltam a táskámba a cuccaimat (mobil, cigi -tudom, hogy rossz, de hetente csak 2 száltat szívok!-, öngyújtó, 5 üveg sör, kulcsok), majd lerobogtam a konyhába.
-Anya! Én a haverjaim talizunk a deszkaparkban, mehetek?
-Igen csak ne igyál sokat!
-Inni gördeszkázás közben?-csodálkozott Liam.
-Te akkor nagyon nem ismered a hugomat! Majdnem mindennap bevág egy felest!
-Fogd be Lou! Amúgy úgy van, hogy minden trükkért innod kell a sörből, vagy ami van...
-Nem esel le a deszkáról?
-Li hagyd má abba a felsleges aggódást!
-No, én mentem!-arconpusziltam Lou-t, Yay-t és Zayn-t majd kirobbantam az ajtón.
-Én nem kapok puszit?-kiáltotta utánnam Harry.
-Álmodozz csak Hazza!

2013. június 4., kedd

◘1. rész◘

 
Remélem tetszeni fog.


 zene 

-Hoppá, az én hibám!-színészkedett Brad, az iskola bunkója, miután nekemment.
-Persze biztosan...-motyogtam.
-Beszóltál?!
-Mit pofázol Kenyérke?! Mindjárt szétverlek!- hát igen aznap nem voltam jó passzban... 
-ÓÓÓ, az x-szemű azt hiszi nagyon nagy arc, mert színjeles tanuló és van 4 haverja! Jaj most pipilek magam alá!- ekkor behúztam neki egyet. Valami reccsent a kezem alatt, biztossan Bradie (fúj hányok) orra volt.
-Jaj kicsikém nem esett bajod?-tipegett oda a pasijához a tíz centis magassarkújában Sara Smith.
-Az a ribanc megütött!-panaszolta Bradie Buzi a libájának.
-Ő nem ribanc!-védett meg Brian-Vagy várj... a csajodról beszéltél?
-Mi ez a zsivaly gyerekek?
Jaj ne a dirinő! Ő egy kész rémálom! Minden tanár imádja a bandánkat (Jess, Bri, Chiara, Ariana, Mike), csak az igazgató nem! Régen ő tanította Lou-t. Ő hívatta be Yay-t amikor LouLou megmutatta neki a fenekét. Őrült az a gyerek jól tudom. Dehát Mrs Violette okkal utál, például egyszer áttfestettük a kocsiját Csodajárgányosra. Amint meglátott engem üvölteni kezdett.
 -Miss Grimauld már megint ön!
-Anya, nézd mit tett az orommal!-ja ezt elfelejtettem említeni: Brad Mrs Violette fia-Nagyon fáj!
-Nyugodj meg kisfiam! Menj az orvosiba! Sara kísérd fel őt kérlek!Nos hol is tartottam... Ja igen... XENIA TE ÉS A BANDÁD AZONNAL PAKOLTOK ÉS HÚZTOK HAZA! HOLNAP PEDIG MÁR A LONDONI TESTVÉRISKOLÁNK DIÁKJAI LESZTEK! ITT MÁR NEM TŰRLEK MEG BENNETEKET!
Úton hazafelé:
-Hát most az egyszer nagyon pipa lehet!
-Igazad van Mike! De most az egyszer végre örülök a büntetésnek! végre kiszabadulok ebből a porfészekből!
-Jess egyet kell veled értenem! Mindig is Londonba akartam menni!-jelentkezett Chi.
-Figyu srácok, talizzunk 2-kor a gördeszkaparkban, ok?
-Nekem ok!
-Nekem is!
-Ott leszek!
-Hát ma jön a nagyi látogatóba, de megpróbálok elszabadulni!-hajtotta le a fejét Brian.
-Semi baj! Majd megoldjuk!
-Jaj, most jut eszembe!-csaptam a homlokomra- Ma jönnek a bátyámék haza!
- Louis William Tomlinson Doncasterben lesz!?
-Nyugodj le Chiara! Már több éve ismerjük egymást és már rég megszokhattad volna, hogy Lou a tesóm!
-Mikor mutatsz be neki?
-Chi! Már vagy 3 éve nem láttam! Tudod a Bérgyilkos Akadémia? Vagy az is kieett?
-Jólvan na!
Otthon:
-Szia Yay! Hello One Direction!
-Anya azt mondtad meglepetés lesz!
-Ne harapd le Johannah fejét! Magamtól jöttem rá!
Ekkor valami hátulról nekemjött. Elestem. Odanéztem és...

2013. június 3., hétfő

Előszó

 zene

A nevem Xenia Grimauld. 1995. július 10-én születtem. Nem tudom, hogy mit mondjak magamról. Az biztos, hogy nem vagyok egy szokványos lány. Bérgyilkos vagyok. Sőt a Föld legjobbjainak egyike. Már 4 évesen is őstehetségnek bizonyultam: szemrebbenés nélkül öltem és raboltam. Volt egypár stiklim és még fel se jelentettek. Megúsztam mindent büntetés nélkül. Aki tudja, hogy ki vagyok rejtegve ejti ki a nevem (Sötét Csillag), mintha csak attól féne, hogy ott termek mögötte és levágom a fejét. Kicsit szadista vagyok tudom. Árva vagyok. A nevelőszüleim Johannah Lewis és Mark Tomlinson. Hát igen, Louis Tomlinson fogadott húga vagyok. Loun kívül van még 4 fogadott húgom: Charlotte 'Lottie' Tomlinson, Félicité 'Fizzy' Tomlinson és az ikrek Daisy és Phoebe Tomlinson. Amikor 8 éves voltam Louis talált rám az utcán. Amint megtudta, hogy árva vagyok hazavitt és gondoskodott rólam. Ő akkor csak 12 éves volt. A szülei Mark és Yay rögtön beleegyeztek, hogy maradjak náluk. A 4 éves emlékeim az utolsók, pedig eidetikus memóriával rendelkezek XD, így elég könnyen tanulok. Amikor megláttam Mrs Tomlinsont olyan érzésem lett mintha láttam volna már valahol... De, hogy hol nem tudom...
2010 januárjában elég szépen összevesztem kedvenc féltestvéremmel, Lou-val.  Azt mondta otthagyja a pályát (gyilkolás) és énekelni kezd. Ez persze nekem nem tetszett. én már régebb óta benne voltam a szakamában és eszem ágában sem volt otthagyni, imádtam. Fura mi? De hát ez vagyok én...
A vita odáig fajult, hogy fegyvert szegztem Lou-ra és lelőttem. 2 hónapig kómában volt. Amikor már minden remény veszni látszott, könyörögni kezdtem neki:- Boo Bear kérlek ne halj meg! Olyan hülye voltam! Nem kellett volna meghúznom a ravaszt... Én... Én... én,én,én,... SAJNÁLOM!-ekkor megszorítottam a kezét és a melkasára borultam. Áttsírtam a paplanjátés a trikóját is. Már vagy 5 perce sírhattam amikor valami megsimogatta a fejem. Louis volt az.
-Szeretlek.-mondtam és áttöleltem.
-Én is téged.
Pár hónappal később Lou jelentkezett az X-factorba. Nem jutott tovább... Legalábbis egyedül nem... Egy bandába tették... Harmadikak lettek... Még a verseny után egyszer láttam, azután már nem... Egészen máig...

Szereplők

Chiara Bolton-bérgyilkos és őrült XD
ArianaSealer- bérgyilkosnak tanul
 Xenia Grimauld- profi gyilkos
Emma Robertson- jókislány aki nem bírja az alkoholt
 Mike Calib- bérgyilkos
Brian Spider- bérgyilkos
Brandon Moore- ellenség
 Jessica Wolf- bérgyilkos

Bevezető




Hali, hali!
Sok blogot olvastam, ezér úgy döntöttem hogy én is írok egyet. Már régóta győzköttem magam és ez lett belőle... Remélem tetszeni fog.  Figyelmeztetni szeretnélek viszont benneteket, EZ KORÁNTSEM LESZ EGY SZOKVÁNYOS BLOG! Tudni kell a fantáziám elég szárnyaló így rengeteg ötletem van és még bármi kisülhet. Az viszont már bizton, hogy a One Direction-ről is fog szólni.
U.i.: Előre is elnézést a káromkodásért!