Xenia/Ella
Hajnalban (fél 12-kor) arra keltem, hogy valami hozzámhajol. Mit csinál ilyenkor egy félig alvó gyilkos? Hát megfogja a fegyverét és a támadójára szegezi! Én is ezt tettem. De a "támadóm"...
-Áááááá! Kérlek ne ölj meg!
...Louis volt.
-Basszus Lou! Ne hajolj így fölém! Kurva kevés választott el tőle, hogy lelőjjelek!
Ekkor valami landolt rajtam.
-Zaynnnn! Másszá le rólam!
-Miért?
Gondolhattam volna! Nála van a nagyapja kése. Csak azzal a cuccal ilyen bátor. Amúgy minden gyilkosnak van valami örökölt fegyvere. Tomnak a dédapja kardja volt az. Nekem több is van. Ott van Fire Rose, Sparkling Angel, Fast Death (anyám szamurálykardja és párja), Darkness (papa fegyvere), Shadow (képzelj el egy nagyit aki a nap alatt kötöget, este meg gyilkolászik , még 70(!) évessen is. Gratula, megismerted a nagyimat- ő még él a papával, de nem tudom, hogy hol. Amúgy Shadow az ő fegyvere, az is ezüst- a nőké ezüst, a pasiké fekete, nekem meg mindenféle), Diamond (anya kése-jóval erősebb és élesebb Zayn szarjánál) és még jópár.
-Figyu Z-man! Itt van a párnám alatt 6 fegyver, csúcs minőségű kések kb.8 stb. plusz a kezembe lévő, az már 15 és még van vagy 1000 gyilkolásra alkalmas cucc ebben a szobában. Biztossan ki akarsz kezdeni velem?
-Hát... Nem.- ugrott le rólam.
-Kop-kop!- jött be Hazza és Mike.
-Jólvan már csak az elefánt fara hiányzik!- sóhajtottam fel.
-CHIARA!- ordították a srácok. (és én)
-Mi az?- kérdezte amint belépett a szobámba.
-Na szuper, már az elefánt fara is itt van!
Erre Chi sértődést kezdett el tettetni. Majd kivonult a szobából.
-Am szuper, hogy innen mindenki tudja, hogy bérgyilkos vagyok!- sóhajtottam fel. De ekkkor bejött Niall és Liam.
-Hogy mi vagy...?!
-Liam nyugi!- ültem fel az ágyamba. Z, Mickey, Boo és Hazz mellémült.
-Nos?- Li járkálni kezdett.
-Bérgyilkos vagyok...
-És mégis mit képzelsz magadról?! Tudod hány ember családját tetted tönkre?!- egyre gyorsabban járkált- Te ölted meg Jayt is, ugye? Basszus! Fel kellene téged jelenteni!- Liam egyre jobban bepörgött, én meg kezdtem elveszteni a türelmem.
-És...
-LIAM FOD MÁR BE!!! NINCS JOGOD ELÍTÉLNI!!! NEM VAGY AZ APÁM!!!
-NEM IS AKARNÉK AZ LENNI! ŐT IS MEGÖLTED, HOGY TE LEGYÉL A SAJNÁLNIVALÓ KIS ÁRVA?!!! VED MÁR ÉSZRE MAGAD! NEKED SEMMI SEM SZÁMÍT! ÉS MÉG MEG SE MONDHATJUK, HOGY MIT GONDOLUNK, MERT AKKOR ELROHANSZ VALAHOVA GYILKOLÁSZNI!
-Miből gondolod, hogy nekem senki sem számítt?- hajtottam le a fejem, hogy ez a paraszt (már bocs) ne lássa előcsordulú könnyeim.
-CSAK EZ MARADT MEG AZ AGYADBAN?!
-Miből gondolod?!- emeltem fel a hangom és a fejem.
-Xenia én...- tért észhez szomorú és nedves arcomat látva Li.
-Nem- vágtam a szavába-, igazad van. Eljött az ideje, hogy én is végre letegyem a fegyvert... Élnem kell!
-Ella jól meggondoltad ezt?- fogta meg a kezem Louis. Aggódó arcán meglepődtem...
-Nem... Igazad van! Neked szerencséd volt... Én viszont túl sok port kavartam... Rögtön kinyírnának... Habár...- úgy éreztem magam mint a rajzfilmfigurák amikor valami az eszükbe jut és felkapcsol a fejük felett a villanykörte...
-Am szuper, hogy innen mindenki tudja, hogy bérgyilkos vagyok!- sóhajtottam fel. De ekkkor bejött Niall és Liam.
-Hogy mi vagy...?!
-Liam nyugi!- ültem fel az ágyamba. Z, Mickey, Boo és Hazz mellémült.
-Nos?- Li járkálni kezdett.
-Bérgyilkos vagyok...
-És mégis mit képzelsz magadról?! Tudod hány ember családját tetted tönkre?!- egyre gyorsabban járkált- Te ölted meg Jayt is, ugye? Basszus! Fel kellene téged jelenteni!- Liam egyre jobban bepörgött, én meg kezdtem elveszteni a türelmem.
-És...
-LIAM FOD MÁR BE!!! NINCS JOGOD ELÍTÉLNI!!! NEM VAGY AZ APÁM!!!
-NEM IS AKARNÉK AZ LENNI! ŐT IS MEGÖLTED, HOGY TE LEGYÉL A SAJNÁLNIVALÓ KIS ÁRVA?!!! VED MÁR ÉSZRE MAGAD! NEKED SEMMI SEM SZÁMÍT! ÉS MÉG MEG SE MONDHATJUK, HOGY MIT GONDOLUNK, MERT AKKOR ELROHANSZ VALAHOVA GYILKOLÁSZNI!
-Miből gondolod, hogy nekem senki sem számítt?- hajtottam le a fejem, hogy ez a paraszt (már bocs) ne lássa előcsordulú könnyeim.
-CSAK EZ MARADT MEG AZ AGYADBAN?!
-Miből gondolod?!- emeltem fel a hangom és a fejem.
-Xenia én...- tért észhez szomorú és nedves arcomat látva Li.
-Nem- vágtam a szavába-, igazad van. Eljött az ideje, hogy én is végre letegyem a fegyvert... Élnem kell!
-Ella jól meggondoltad ezt?- fogta meg a kezem Louis. Aggódó arcán meglepődtem...
-Nem... Igazad van! Neked szerencséd volt... Én viszont túl sok port kavartam... Rögtön kinyírnának... Habár...- úgy éreztem magam mint a rajzfilmfigurák amikor valami az eszükbe jut és felkapcsol a fejük felett a villanykörte...



